Boole algebra

Shannon �ltal kidolgozott kapcsol�s algebra mely a digit�lis �ramk�r�k alapj�t k�pezik.

Boole m�veletek alkotj�k, melyek olyan m�veletek, amelyek minden logikai �rt�khez egy m�sik logikai �rt�ket haszn�l.

A m�veletek szab�lyait az igazs�g t�bl�kkal lehet le�rni, ezek a bemeneti jelkombin�ci�kra meghat�rozott kimeneti jelet adnak. Fizikai megval�s�t�suk a kapu �ramk�r.

- kombin�ci�s: kimenetet a bemeneti �s a kimeneti �rt�kek hat�rozz�k meg.

- szekvenci�lis: ua., de f�gg a bels� �llapott�l.

NOT(x¯x)

0=1

1=0

AND (x+x)

0+0=0

1+0=0

0+1=0

1+1=1

OR (x*x)

0*0=0

1*0=1

0*1=1

1*1=1

XOR(x<k�rben egy +>x)

0+0=0

1+0=1

0+1=1

1+1=0

NAND

00=1

10=1

01=1

11=0

NOR

00=1

10=0

01=0

11=0

M�veleti sorrend: z�r�jel>NOT>AND>OR>XOR

Mem�ri�k

-ROM (Read Only Memori)

-RAM (Random Access Memori)

ROM jellemz�i:

- csak olvasni lehet

- �ramell�t�s megsz�n�se ut�n a tartalma nem v�sz el

RAM jellemz�i:

- �rhat�, olvashat�

- tartalm�t elveszti, ha nincs energia

- felhaszn�l�si ter�let: operat�v t�rak

ROM t�pusai:

-PROM: programozhat�, a felhaszn�l� �rhatja egy speci�lis berendez�ssel, csak egyszer

-EPROM: t�r�lhet� �s programozhat�, ultraibolyaf�nnyel

-EEPROM: ua. elektronikusan

Legfontosabb tulajdons�g:

- t�r el�r�si ideje: azaz id�tartam, amely alatt 1 �r�si �s 1 olvas�si m�veletet hajt v�gre.

- ciklus id�: k�t hozz� f�r�s k�z�tti legkisebb id�k�z

- t�rkapacit�s

- sebess�g: MHz-ben szokt�k megadni, az alaplap hat�rozza meg.

- statikus: tartalmat meg�rzi

- dinamikus: tartalom meg�rz�s�re folyamatos friss�t�s sz�ks�ges.

Virtu�lis mem�ria

L�nyege: sz�k�s RAM er�forr�sok eset�n a h�tt�rt�rakat is lehet RAM-k�nt haszn�lni.

H�tr�nya: lass�, mert a merevlemezt fogja RAM-nak tekinteni, ami nagys�g rendekkel lassabb a RAM-n�l.

El�nye: sok lehet

A Windows alap�rtelmezetten kezeli

Mem�ria �ll�t�sa:

Vez�rl�pult/Rendszer/Speci�lis/Teljes�tm�ny/Speci�lis/M�d

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s