Linux

T�bb feladatos UNIX-on alapul� rendszer.

A LINUX sok fejleszt� munk�ja, nem egy csapat alkotta, k�dj�t b�rki �t �rhatja.

1984-ben indult a fejleszt�se

C�l: egy ingyenes oper�ci�s rendszer l�trehoz�sa volt.

UNIX nem ingyenes

Az ingyenes �gy �rtend�, hogy a forr�sk�d nem ker�l p�nzbe.

Dokument�ci�kkal illetve egy�b b�v�tm�nyekkel egy�tt ker�lhet p�nzbe.

B�rki m�solhatja, terjesztheti �s �rulhatja, am�g a forr�sk�d v�ltoz�st megosztja a k�z�ss�ggel.

A LINUX egy oper�ci�s rendszer mag, melyet oper�ci�s rendszerr� b�v�tettek, ezek alkotj�k a k�l�nf�le rendszer v�ltozatokat/distribution/.

A disztrib�ci�k k�z�tt minim�lis k�l�nbs�gek vannak.

Az oper�ci�s rendszer parancssoros k�rnyezetben lett kifejlesztve.

Leggyakrabban parancssorb�l haszn�lhat�, l�tezik grafikus fel�let is hozz�, ami k�l�n telep�thet�  a LINUX-hoz.

LINUZX v�ltozatok:

-RED HAT

- SUSE

-CALDERA

- MANDRAKE

- DEBIAN

- UBUNTU

-UHU

Az egyes v�ltozatok ingyen let�lthet�ek.

A LINUX telep�thet� WINDOWS-al egy part�ci�ra is.

A k�l�nb�z� folyamatok futtat�s��rt a demon-ok felel�sek.

A LINUX-nak alap�rtelmezetten 2 part�ci� kell:

1.Oper�ci�s rendszer

2.Lapoz� f�jl egy-k�tsz�z MB elegend� lapoz� f�jlnak

Lapoz� f�jl feladata: a mem�ria tartalmakat ideiglenesen t�rolja.

Egyfajta virtu�lis mem�ria gyors�tja a lemezeket.

K�t part�ci� nem k�telez�, de aj�nlott, legszerencs�sebb a lapoz� f�jl part�ci�j�t egy m�sik fizikai lemezen hozom l�tre.

A LINUXban a merevlemezeket HD jelz�ssel l�tjuk el.

A LINUX ext3 �s ext4 f�jlrendszert haszn�l.

SWAP lapoz� f�jl part�ci�ja.

configure the package manager:

szeretn�nk e komponenseket telep�teni internetr�l

network mirror:

url �tj�rok, ahol a komponensek megtal�lhat�k (b�rmikor telep�thet�ek)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s